Duna-kutató Intézet

1957-ben, Dudich Endre akadémikus javaslatára, a Magyar Tudományos Akadémia az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös kutatócsoportot hozott létre. Az akkori gyakorlattól eltérő módon az elnevezéssel is bíró kutatócsoport MTA Magyar Dunakutató Állomás néven jött létre, és ebben a szervezeti formában működött 1976-ig. 1977-től az MTA Botanikai Kutatóintézetének (az intézet neve 1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetre változott) egyik osztályaként folytatta tevékenységét, továbbra is MTA Magyar Dunakutató Állomás néven.

Az állomás vezetői Dudich Endre (1957–1969), Szemes Gábor (1970–1972), Berczik Árpád (1973–1999), valamint 2000–2010 között ‒ egymást többször váltva ‒ Oertel Nándor és Kiss Keve Tihamér voltak. 2010-ben az MTA 180. közgyűlése Pálinkás József elnök előterjesztésére úgy határozott, hogy az állomást önálló kutatóintézetté fejleszti, így 2011-ben megalakult a Duna-kutató Intézet (alapító biztos, majd igazgató: Guti Gábor).

A 2012-ben az MTA kutatóhálózatának megújítása keretében létrejött MTA Ökológiai Kutatóközpont immár magában foglalta a Duna-kutató Intézetet. 2013-tól Engloner Attila látta el az igazgatói feladatokat, majd 2016-tól kinevezett igazgatóként vezetette tovább az intézetet. Az időszak alatt intenzív személyi és infrastukturális fejlesztés ment végbe, amely jelentősen növelte az intézet szakmai színvonalát.

Az intézeti struktúra kialakítása során három osztály jött létre: a Hidro- és Növényökológiai Osztály, a Restaurációs- és Állatökológiai Osztály, harmadikként pedig – a folyóvízi kutatások tematikus centralizálása érdekében – az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetétől a Tisza-kutató Osztály is a Duna-kutató Intézethez került.

A hosszú éveken át húzódó problémát, a Duna-kutató Intézet megfelelő elhelyezését 2014-ben sikerült megoldani és a szétszórtan (Gödön, Vácrátóton, valamint Budapest több pontján) dolgozó kollégákat a budapesti Karolina úti székházba költöztetni. A Tisza-kutató Osztály a debreceni MTA ATOMKI területén nyert megfelelő elhelyezést. A kutatómunka hatékony szervezésének, irányításának érdekében elkezdődött a kutatócsoportok létrehozása is.

2019. április 1-től az intézet igazgatója Végvári Zsolt lett, akinek legfontosabb intézetigazgatói célkitűzése, hogy a Duna-kutató Intézetet az európai folyókutatások egyik meghatározó központjává tegye. Ennek fontos eleme, hogy a DKI által produkált tudományos eredmények jelentős minőségi és mennyiségi ugrást mutassanak, melyben az alap- és az alkalmazott kutatások egymásra épülnek, és nem kompetícióban vannak.
––––––

A Duna-kutató Állomás első öt évtizedének történetéről, az előzményekről és a főbb kutatási irányokról két jubileumi kötet is összefoglalást ad:

Fekete Gábor (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952–2002), Vácrátót 2002

Nosek János és Oertel Nándor (szerk.): A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő... 50 éves az MTA Magyar Dunakutató Állomása (1957–2007), Göd – Vácrátót 2007.

Az intézetté alakulást követő fejlesztésekről lásd:
Engloner Attila (2015): Bővülő folyókutatás a bővülő Duna-kutató Intézetben. Hidrológiai Közlöny 95. évf. 5-6. különszám, pp: 16–28.