Média

2021-07-15 telex.hu, greendex.hu

A óriás-keserűfű vagy japánkeserűfű Amerikában és Európában is egyre több problémát okoz, és Magyarországon is növekszik az állománya, amiben nincs sok köszönet. „Pontos információ nincs róla, hogy mikor került be hozzánk, de minden bizonnyal a 19. század végén, mert már a 20. század elején megbízható adatok vannak a keserűfűről, a 20. század második felétől pedig már nagy ütemben el is kezdett szaporodni” – mondta Csecserits Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

2021-07-15 fataj.hu, hiros.hu, erdo-mezo.hu

Az ország első, erdei élőhelykezelési versenyét szervezték meg a napokban a Peszéri-erdőben. A megmérettetésre hét csapat nevezett: Kunpeszér Község, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői Campusa, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, illetve egy hivatásos és amatőr természetvédőkből álló csoport is indult, Madárvédők néven.

2021-07-13 hvg.hu

„A klímaváltozás egy lassú dolog: egyfelől 50-100 év múlva tapasztaljuk meg igazán, itt azonban, néhány négyzetméteren úgymond felgyorsítjuk, hogy megfigyelhessük a hatását” – magyarázza Kröel-Dulay György, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője. Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

2021-07-11 Klubrádió - Zöldklub

Molnár Zsolt etnoökológussal folytatott beszélgetés a hagyományos tudás vizsgálatáról, a többféle tudásrendszerről. Nagyon lényeges, hogy a bizalom kiépüljön a pásztorokkal, fontos, hogy mindkét fél kapjon valamit, kölcsönössé alakul a viszony. Két tudásrendszer és különböző kulturális rendszer kapcsolódik itt össze. Európában nem volt szokás a hagyományos tudást kutatni, ezért is úttörőnek számítanak azok a tudományos közlemények amelyekben a pásztor is szerzőként jelenik meg. A legizgalmasabb kihívás, hogy a hagyományos és az egyetemi tudást hogyan lehet összekapcsolni.

2021-07-10 magyarmezogazdasag.hu

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége. Tevékenységüket többféleképpen is segíthetjük, ehhez is adott tanácsokat a beporzók életét kutató Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa.

2021-07-09 travelikum.blog.hu

Hazánk egyik legnagyobb arborétuma a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton található. A 27 hektáros lélegzetelállító kert több mint 13 ezer növényfajtának ad otthont. Itt megtekinthetjük a rózsakertet, a parkot kettészelő Sződ-Rákos patakot vagy akár a terjedelmes mocsári ciprust is. Az üvegházak között fellelhető a varázslatos gyűjteménnyel rendelkező Kaktuszház, a mediterrán stílusú Trópusi pálmaház vagy az interaktív kiállítással rendelkező Karbonház. A fűszer- és gyógynövényeket kedvelők ellátogathatnak a Sziklakertbe, a lélegzetelállító parkon keresztül pedig egy meseszép patakot láthatunk végigfutni. Ha szemfülesek vagyunk, kiszúrhatjuk a mókusokat, nyesteket, menyéteket, sünöket és egyéb kisállatokat vagy elrepülhet a számos madárfaj egyike is a fejünk fölött.

Oldalak